Hogyan változott meg kapcsolatom az általam nem szeretett emberekkel, mióta az EMK-t élem?
Jelentősen...
Régebben, amikor valaki a környezetemben olyat tett, vagy mondott, amire én fájdalommal, tehetetlenséggel, csalódottsággal, elkeseredettséggel reagáltam, rendszerint elfutottam, vagy bezárkóztam. Esetleg szó nélkül kiléptem a kapcsolatból. A másik csak annyit érzékelt, hogy számára érthetetlen módon már nem vagyok ott a "vonal másik végén". Ezeket az érzéseket pedig dédelgettem magamban évekig, évtizedekig.
Hosszú időbe telt, míg felfogtam, amit Marshall tanít: hogy amit ez a másik ember mond, vagy tesz, nem nekem és rólam szól. Hanem róla.
De attól én még reagálhatok fájdalommal, tehetetlenséggel, stb. Viszont az meg rólam szól. Tehát jöhet első körben, hogy megnézzem, van-e szándékom a kapcsolatra. A válaszom rendszerint az, hogy igen, de csak magammal. Tehát következő lépésem az ítéleteim megfogalmazása, majd lefordítása, avagy az Őszinteség, a "befelé fordított zsiráffül".
Ha valóban valaki olyanról van szó, akit nem szeretek, nincs jelentősebb helye az életemben, akkor itt megállok. Mert a magammal való kapcsolatot választom csak.
Amikor esetleg ez után azt találom, hogy még mindig visszhangzik bennem a történet, akkor továbbra is csak magamban, megtippelem, mi zajlódhatott benne, mikor azt a bizonyos dolgot tette, vagy mondta. Mindaddig találgatom az ő megfigyelését, érzését és szükségletét a cselekedete mögött, amíg egy számomra elfogadható szükségletre lelek. Ez segít nekem az ő elfogadásában. Így lesz teljes a rend bennem.
Tehát a "nem szeretem emberekkel" kapcsolatban is fontos, hogy megértésre és elfogadásra jussak, de ezt anélkül teszem, hogy odafordulnék ténylegesen hozzájuk és kapcsolatot teremtenék velük. Viszont mindent megteszek, hogy én felismerjem, majd kielégítsem/kielégíttessem a szükségletem, valahol máshol, valahogy máshogy.
Ez segít, hogy egy következő esetleges találkozónál szemébe tudjak nézni az adott személynek nyugalommal és biztonságban.
Már nem futok világgá :).
Köszi Juli! Arra gondolok most, hogy ha valakit nagyon de nagyon nem kedvelek, akkor 1. vagy nem tudok elfogadható motivációt találni a tettei/tulajdonságai mögé 2. vagy irigy vagyok :) ezért irritál annyira. a Másodikkal alig tudok mit kezdeni sajnos... Ilyenkor én is menekülök...
VálaszTörlés